22-én kora délután utolsó budapesti megállóként Csilla kapott egy puszit a kapuja előtt. Aztán irány a szlovén olasz határon egy kis falu, ahol vár az olcsó éjszakai szállás. A szállás rendben volt, az út is, csak a "fordulj balra" (nemzetközi nevén GPS) verte le néha a biztosítékot, pl. azzal, hogy sem a szlovén autópályákat, sem a kisebb falvakat nem ismerte. Így maradt a hagyományos megoldás: térkép vásárlás, és a nézők segítsége, illetve telefon a szállodába. Éjfélre ott voltunk.
Reggel aztán irány Velence! Ha már úgyis útba esik :-)
Megnéztük:
Lőrincet egész úton azzal próbáltuk haladásra bírni, hogy ha jön, kergethet majd galambot.
A Szent Márk térre érve kiderült, hogy maximum turistát kergethetne, mert a galamboknak nem maradt hely.
További képekért ajánlom a google képkeresőjét (valószínüleg több millió gondolás képet lehet vele találni) vagy majd egyszer valami picasa-s tárhelyet, ha lesz időm ilyesmire :-)
A több órás gyaloglás a 45 fokban lestrapált mindenkit, így aztán a parkolóba vissza csónakoztunk, majd irány a következő éjjeli szállás a kies Monzambano-ban. Ahol megettük első igazi olasz pizzánkat, majd alvás.
Reggelre lemerült az Audi akkuja - két éjszakai hűtőtáska elég volt neki. De a háziak rögtön telefonáltak a falu 12V-os bikájáért és 10 percen belül már úton is voltunk a helyi pékségbe reggeliért.
Aztán Gorgonzolába - de ez már egy másik fejezet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése